Vissza az előző oldalra

Az evangélikusokat II. József türelmi rendeletéig számos hátrányos megkülönböztetés sújtotta a megyénkben is. Mindössze hat, úgynevezett artikuláris helyen működhetett lutheránus gyülekezet (Varsád, Kistormás, Kismányok, Sárszentlőrinc, Gyönk, Györköny), még kevesebb helyen épülhetett csak templom. Ilyen kivételes helyzetű volt Kistormás, Gyönk valamint az egyetlen jelentős magyarlakta evangélikus falu - Sárszentlőrinc, ahol külön császárnői engedéllyel épülhetett fel a templom. Az "természetes" volt, hogy az egyházi adót, a stólapénzt valamelyik katolikus papnak meg kellett fizetni.

Az 1781-es türelmi rendelet 1784-es megyei kihirdetése után az evangélikusok hátrányos helyzete lassanként megváltozott és a következő két évtizedben, egységes stílusban és megjelenésben felépült a megye evangélikus templomainak nagy része.

Hivatalosan csak 1786-tól építhettek a templomhoz tornyot, de ezt a rendelkezést nem tartották be, és a 1784-86 közt elkezdett templomok is már toronnyal épültek.

Templom

Templom

Azt a rendelkezést viszont betartották, hogy a templomok nem nyílhatnak közvetlenül az utcára. Így a templomok a falu feletti domboldalakra, a paplak vagy más ház hátsó telkére kerültek. 1788-tól ezt a rendelkezést is feloldották, de addigra ez annyira része lett az evangélikus "stílusnak", hogy sok esetben ezek után is megtartották ezt a szokást. A szószékoltár Mózes és Áron szobrával, a körbefutó U alakú karzat az orgonával, a homlokzat elé ugró, vagy abból kinövő torony barokkos sisakkal, a téglalap alakú hajó sokszögű, vagy félköríves záródással, mind ismétlődő jegye az ekkor épült templomoknak. A karzatok gyakran festettek, apostolok és evangélisták portréival, bibliai jelenetekkel. Ezeket a képeket valószínűleg helyi, tolnai vagy baranyai festőasztalosok készítették, néha kevés művészeti előképzettséggel, de annál nagyobb átéléssel.
Éppen ezek a népi-naiv alkotások (mint például a murgai vagy a bikácsi) alkotják a legérdekesebb részét az emlékanyagnak. A szószékoltárokon a Keresztrefeszítés és az Utolsó vacsora volt a legnépszerűbb téma. Csak a XX.század elején cserélik ki sokhelyen az oltárképeket a Krisztus az Olajfák hegyénre.