Vissza az előző oldalra

Zsivora György

(Sárszentlőrinc, 1804. aug. 25. - Bp., 1883. nov. 30.): kúriai tanácselnök, az MTA l. tagja (1833). 1827-től ügyvéd, 1848-ban a hétszemélyes tábla előadója. 1860 - 61-ben Csanád vm. főispánja, Deák Ferenc híve. Az 1861. évi országbírói értekezleten az osztrák általános polgári törvénykönyv fenntartása mellett foglalt állást a megfelelő korrekciókkal. 1864-től a -hétszemélyes tábla, 1869-től 1873-ig, nyugalomba vonulásáig a kúria tanácselnöke. Vagyonának egy részét (100 000 forintot) az MTAnak adományozta. A főváros közelében a Rákosmezőn okszerűen kezelt és kiváló tehenészettel ellátott gazdasága, valamint szőlészete volt. - Irod. Tóth Lőrinc: Emlékbeszéd Zs. Gy. felett (MTA Emlékbeszédek, II., 7. Bp., 1885); Sántha Károly: Zs. Gy., a nagy emberbarát (Bp., -1899).

Zsivora György 1813-ban a soproni Líceumba került. Felsofokú tanulmányait a pozsonyi evangélikus foiskolán folytatta, ahol bölcsészetet, teológiát és jogot tanult. 1827-től ügyvéd, 1848-ban a hétszemélyes tábla előadója volt. 1860-1861-ben Csanád vármegye főispánja, Deák Ferenc híve.

Élete érdekes fordulatot vett, amikor Sárszentlorinc akkori földesura, gróf Apponyi Antal - akkor párizsi magyar nagykövet - nevelot és úti kíséroként magántitkárt keresett a fiának. Balassa János lelkipásztor ekkor Zsivora Györgyöt ajánlotta a követ figyelmébe. A tehetséges ifjú így 3 évet Párizsban tölthetett. Ott nemcsak francia nyelvtudását tökéletesítette, hanem akadémiai megbízásból a francia nyelvu könyvek és kéziratok magyar vonatkozásairól is tudósított. (Jelentéseit számos más dokumentummal együtt ma is orzi a MTA Kézirattára.)

Zsivora Györgyöt tudományos munkája elismeréseként a Magyar Tudós Társaság 1833. november 15-én levelezo tagjává választotta. Hazajövetele után Pesten telepedett le, számos cikket írt a Tudománytárba és a Conversations-Lexikonba. Tagja lett a pesti evangélikus egyházközségnek, amely hamarosan presbiterré és jegyzové választotta. Székács József Naplójában elismeréssel ír "a még fiatal, de már igen tisztelt egyénrol", aki eros magyarságtudata folytán csak magyarul volt hajlandó a presbiteri jegyzokönyvet vezetni.


forrás: Magyar Életrajzi Lexikon 1000-199
forrás: Wikipedia